Új-Aragónia spanyol gyarmat valahol a mai Kolumbia területén, bár fiktív terület, csak a díszletek utalnak Dél-Amerika északi részére. De la Serna kormányzó váratlanul meghal, az arrafelé nem is ismert malária betegségben. Új kormányzónak unokaöccsét, a fiatal, idealista, békés Miguelt jelöli ki a spanyol király, hajója éppen most érkezett meg Cartagenába. Az éjjelt egy fogadóban tölti, mielőtt továbbindulna állomáshelyére. A fogadóban összeakad egy évek óta nem látott barátjával, a kalandor Don Diegóval, aki éppen visszaindulna Spanyolországba.
Don Diego megpróbálná elmagyarázni Miguelnek, hogy nagybátyja halálát nem malária, hanem inkább emberi közreműködés okozta, valamint a banditizmus és a kegyetlenkedő katonaság miatt Új-Aragóniában egyetlen törvény van, az pedig a kard, de az idealista Miguel nem hisz neki. Diego a fogadóban néhány gyanús alakot lát, ezért éberen figyel. Óvatossága nem alaptalan, a banditák rájuk támadnak. Miguel halálos sebet kap, de Diego az egyik banditából kiszedi, hogy megbízójuk az egyeduralkodói címre törő gonosz Huerta ezredes. Diego vállalja, hogy a rá hasonlító Miguel nevét magára véve és a helyére lépve bosszút áll érte. A még ekkor is békeszerető Miguel megígérteti vele, hogy eközben senkit nem fog megölni.
Huerta ezredes már összehívta a nemesi tanácsot, hogy a hónapok óta nem megérkező új kormányzó helyére megválasztassa önmagát, mikor a nemesek örömére, Huerta legnagyobb meglepetésére váratlanul mégis megérkezik Miguel de la Serna alias Don Diego, az új kormányzó. Huerta félvállról veszi és lekezeli, de még „nagybátyjának” özvegye sem gondol róla sokat. Már az első napon meg akarják mérgezni, a volt kormányzó kutyája menti meg, fellökve a mérgezett ételekkel teli tálcát, s a galambok csipegetik fel a maradékot, el is pusztulnak. Szintén a kutya mutatja meg neki azt a titkos ajtót, melyen keresztül kijuthat a palotából és elvegyülhet a nép között.
Az utcán megtapasztalja a valós helyzetet. A nép nyomorog, és retteg a katonáktól, a nemesek züllöttek, a bírók korruptak, az ellenszegülőket megkorbácsolják. Egy állatszerető, kecskéket kiszabadító kisfiú egy „Z” betűt rajzol a kecskekarámra, tőle tudja meg, hogy ez Zorro, a halhatatlan, mindenkit legyőző, igazságosztó lovas jele, akinek a visszatértében reménykednek....
Rendező Ducio Tessari
Producer Luciano Martino
Alapmű Zorro
Műfaj
swashbuckler film
kalandfilm
Forgatókönyvíró Giorgio Ariorio
Főszerepben Alain Delon
Stanley Baker
Zene Guido és Maurizio de Angelis
Operatőr Giulio Albonico
Vágó Mario Morra
Jelmeztervező Luciano Sagoni
Szereplők
Alain Delon – Don Diego, avagy Miguel de la Serna (magyar hangja: Jakab Csaba)
Ottavia Piccolo – Ortensia Pulido, Miguel unokahúga (magyar hangja: Náray Erika)
Enzo Cerusico – Joaquín, a néma szolga (néma szerep)
Moustache – a kövér Garcia őrmester (magyar hangja: Kocsis György)
Giacomo Rossi Stuart – Fritz von Merkel porosz kapitány, testőr (magyar hangja: Rosta Sándor)
Giampiero Albertini – Francisco barát (magyar hangja: Kárpáti Tibor)
Marino Masé – a valódi Miguel de la Serna (magyar hangja: Fazekas István)
Adriana Asti – Carmen, a vígözvegy nagynéni (magyar hangja: Molnár Zsuzsa)
Stanley Baker – a gonosz Huerta ezredes (magyar hangja: Sörös Sándor)
Raika Juri – De la Serna úrnő (magyar hangja: Solecki Janka)
Fabián Conde – kecskekereskedő (magyar hangja: Halmágyi Sándor)
További magyar hangok: F. Nagy Zoltán, Orosz István, Verebély Iván, Csankó Zoltán, Czető Roland, Szalay Csongor