Szuronyt szegezz! (1951)

Az Acélsisak (The Steel Helmet) és a Szuronyt szegezz! (Fixed Bayonets!) üdvös értelemben véve borderline-szindrómás alkotások: ott lappang bennük a westernfilmek szikár szelleme, a háborús propagandafilmek kérlelhetetlen tematizáltsága, miként a realizmus igénye is megmutatkozik. A Szuronyt szegezz! (amelyben James Dean első nagyjátékfilmes kisszerepét játssza, mindennemű kredit nélkül) egy elterelő művelet története; a visszavonuló amerikai zászlóalj parancsnoka fedezetként egyetlen szakaszt hagy hátra, hogy tartsák a stratégiai fontosságú utat, megakadályozva a főerők bekerítését. A katonák úttorlaszt emelnek,aknákat telepítenek, jól védhető, rejtett állásokat alakítanak ki, és gyalogsági fegyverekkel veszik fel a harcot a páncélosokkal szemben. Miután sorra hullnak el a tisztek, a parancsnoki feladat a tapasztalatlan és ingatag Denno tizedesre (Richard Basehart) hárul, aki retteg a felelősségvállalástól, ám végül képes leküzdeni szorongásait, és bevégzi a kritikus feladatot. A csekély költségvetésű, stúdiókörnyezetben forgatott film együttérzésért és támogatásért esengő főalakja egyfelől Fuller veteránok iránt érzett szimpátiáját fejezi ki, másrészt a nemzetközi konfliktusban oroszlánrészt vállaló amerikai hadsereg szerepzavarát szimbolizálja: a rendező általa fejezte ki abbéli reményét, hogy az amerikai külpolitika és az US Army előbb-utóbb felnő a feladathoz, úrrá lesz a koreai helyzeten, és méltóságát visszanyerve, győztesként kerül ki a háborúból.A Szuronyt szegezz! a gyalogsági túlélőfilmek iskolapéldája; izgalmas dramaturgiával operáló, a karakterfejlődés számára remek közeget nyújtó, ám szűk kontextusú mozi. Ábrázol és nem legitimizál; megmutat, de nem kérdez. Hozzá hasonul az 1952-es Visszavonulás! (Retreat, Hell!; rendezte: Joseph H. Lewis), illetve Anthony Mann 1957-es mozija, a Hadakozó férfiak (Men in War), amely újfent egy ellenséges vonalak mögött rekedt osztag kétségbeesett halálmenetét regéli el. (filmvilág, Géczi Zoltán, Hollywood és Korea -Végefőcím nélkül, 2008/04)