A kis bűnöző (1990)

'...Jacques Doillon, aki A kis gengszter című filmjével ismét bizonyította, hogy érti a könnyed elbeszélésmód mesterségét. Tizenöt éves gyerekhőse a testvéri együttlét álmától, vágyától hajtva revolverrel próbálja meg visszaszerezni egy más családban nevelkedő nővérét. Doillon persze tudja és igyekszik is értésünkre adni, hogy az igazi kriminalitást nem a gyerekek, hanem a felnőttek társadalma gyakorolja, jóllehet jórészt közvetve teszi, amúgy a háttérben meghúzódva kell elképzelnünk. Elképzelnünk, mondom, mert az előtérben afféle lélektani csiki-csukik zajlanak a fiú, nővére s a fiút patronáló rendőr között. Ez persze nem lenne baj, ha a rendezőnek sikerülne eloszlatni azt a film nézése közben egyre erősödő gyanúnkat, hogy mindezek nem magukért a pszichológiai fordulatokért történnek, hanem egy valóságos dráma jelenetei. De nem ezt tapasztaljuk, s végül is be kell látnunk, hogy a könnyed stílus u2013 amely sokszor a felületesség csapdáját rejti magában u2013 ezúttal is félrevezető. Óvatlanul ugyanis azt hihetnénk, hogy A kis gengszter című filmben egy jellegzetes francia gyermeksorssal ismerkedhetünk meg, pedig csak egy érdekes esetet látunk. A megtévesztés veszélye éppen abban áll, hogy nem tudható: vajon nem a kamera hajlékonysága u201Emozgatja-eu201D a gyermekhős lelki változásait.' Zalán Vince: Ferreri medvéje (Berlinale) FILMVILÁG 1991/05