Hitokiri (1969)

Gosha sokáig "elveszettnek" tartott filmje a rendező életművében kiemelkedő helyet foglal el.
A Goyokin belföldi és nemzetközi sikere után Gosha szabadkezet kapott egy neki tetsző téma feldolgozásához. Mint a legjobb filmjeiben többségében, a forgatókönyv megírásába ő is beszállt.
Témának a százszor feldolgozott Bakumatsu időszakot választotta, vagyis a Tokugawa Shógunátus végnapjait. A közismert témakörbe nem volt egyszerű feladat valami újat, kiemelkedőt alkotni, de ezúttal sikerült.

Okada Izo, egy nyomorgó vidéki szamuráj kétségbeesve keresi a felemelkedés útját, amely a Tosa klán fővárosba indulása idején nyílik meg előtte. A rabiátus, gátlástalan ronin gazdára akadva a jólét kedvéért bérgyilkosságokra adja a fejét. A forrongó belpolitikában nagy keletje van a mindenre kapható merénylőknek, akik egyszerre híresek és hírhedtek. Izo gyilkosságai által a klán híre egyre nő, de mindennek ára van, s ez a teljes önfeladás.
Eljön a pillanat, amikor csúcsról a mélybe zuhan a törtető.
Van-e mód az önbecsülés visszaszerzésére?