Aranypolgár (1941)

Orson Welles 9 Oscar-díjra jelölt Aranypolgárát tartják a világ legjobb valaha elkészült filmjének, ami rendíthetetlenül őrzi első helyét az AFI listáján. Megjelenésekor nem aratott túl nagy sikert, aminek több oka is volt. 1941-es bemutatásakor nagyon szokatlan filmnek számított, amiben több műfaj elemei is keverednek, többek között mystery krimik rejtélye, dokumentarista jellegű film híradó részletek, de musical jellegű zenés jelenetek is láthatóak benne. A film teljesen újszerű volt, amely semmilyen előtte megjelent alkotáshoz nem hasonlított, és hatalmas hatással volt a filmművészetre. Nagyon ok embert inspirált, azonban minden innovativitása ellenére mégsem volt műfajteremtő alkotás. Valószínűleg a filmművészetben elfoglalt teljesen magányos helyzete az elsődleges oka az őt körülvevő mítosznak. A film a híres/hírhedt, óriási hatalommal rendelkező médiamogul, William Randolph Hearst életén alapul, aki minden befolyását bevetette, hogy megakadályozza a film elkészülését, majd bemutatását. Megfenyegette egész Hollywoodot, hogy lapjaiban kiteregeti a filmgyár szennyesét, aminek hatására a nagyobb filmstúdiók felajánlották az RKO-nak, hogy kifizetik a gyártási költséget, ha megkapják és megsemmisíthetik a film összes kópiáját. Szerencsére az RKO filmstúdió és legfőképpen Orson Welles ellenállt, így a film elkészült, azonban sok moziüzemeltető engedett Hearst nyomásának, és csak korlátozott számú filmszínházban került bemutatásra. Hearts annyira utálta a rendezőt és filmjét, hogy lapjai csak a mogul halála után 25 évvel írtak először az Aranypolgárról. A film középpontjában egy sikertörténet áll, amiről kiderül, hogy valójában nem más, mint egy óriási bukás története.