Szerelmi vérszomj (1971)

Julie, (Edwige Fenech) Neil Wardh, angol diplomata (Alberto de Mendoza) felesége, egyre inkább volt szeretőjét, Jeant (Ivan Rassimov) sejti az őrült torokborbély maszkja mögött. Ők ketten anno meglehetősen sikamlós szadomazó játékokat űztek egymás testével. Julie természetesen saját szakállára nyomozni kezd. Szimatolása során félelmei beigazolódni látszanak, ám teljesen mégsem képes bebizonyítani Jean bűnösségét: a férfi alibije a gyilkosságok időpontjaira betonbiztos. Frusztrációját enyhítendő, a bájgúnár George (George Hilton) karjaiban keres kikapcsolódást, akivel egy hamisítatlan swinging-sixties, pontosabban már seventies partin ismerkedik össze, ám miután barátnője, Carol -aki George unokatestvére is egyben- gigáját is elmetszi a gyilkos, (és Jean biztosan nem lehetett az elkövető, mivel ő addigra már felvágta az ereit a fürdőkádban), Julie úgy dönt, elege van a császárváros szexuálisan represszív atmoszférájából, és George-al az anyósülésen, a Costa Brava felé veszi az irányt. Természetesen ő van a legjobban meglepve, mikor a halott Jean, virágcsokrokat kezd küldözgetni nekiu2026 /Születési évéhez képest döbbenetesen vérbő film fináléja, sunyi és fekete, mint a 'macska a sarokban' - igazi meglepetés. A fordulatos, és Martino remek rendezésének köszönhetően feszes ritmusban elmesélt történet, tele körömlerágatóan izgalmas jelenetekkel, amelyekből a későbbi filmtörténet folyamán többen is 'merítettek' - Pl: Carpenter./