Tenshi no tamago (1985)

Nagyon nehéz olyan animéről ismertetőt készíteni, mint az Angel’s Egg. Egyszerűen egy olyan film, amelyhez hasonlót még nem láttam. Ha kategorizálnom kellene, akkor hirtelen azt írnám, hogy lélektani horror, de valójában nem nagyon lehet, annyira egyedi. De mi teszi azzá? Jogosan merül fel a kérdés az olvasóban. Hát szerintem az, hogy szinte lehetetlen megfejteni. Én már hatszor láttam, de mindig más dolgot juttat az eszembe. Ez egy igazi elvont, filozófikus anime. A filmben a fő hangsúly a látványvilágon és a zenei megvalósításon van. A látvány rendkívül sötét, szürreális. Rettenetesen komor hangulatot sugároz. Ehhez társulnak az elvont kórus énekek és a feszültséget növelő hanghatások. Ez már önmagában elég is lenne, de ott van még a film cselekménye: Alaptéma: Noé bárkája és az özönvíz. A filmben összesen két karakter van: egy idősebb férfi, aki egy keresztet cipel a hátán és egy fehér hajú kislány. Mindkét karakter passzol a film látványvilágához; arcuk kifejezéstelen, szemük ürességet tükröz. A filmben a sötét látványból kitűnnek, mert ellentétben a környezettel ők színesebbek.  A két szereplő jelenéről, múltjáról, jövőjéről szinte semmit se tudunk meg. Ez köszönhető annak, hogy az anime 71 perc hosszúságú és ebből kb. kevesebb, mint 5 perc a két karakter közötti párbeszéd. A lényeget tehát nem párbeszédekből tudjuk meg, hanem a szimbólumokból, amikből jócskán találunk a filmben. Ez a szimbólum rendszer rendkívül nehézzé teszi az anime megértését. Filozófiai szempontból nem kezdeném el boncolgatni ezt a művet, mert ahány ember, annyi gondolat és vélemény.