Fractale (2011)

Utópia, vagy disztópia? Igazából ez is attól függ, hogy éppen az érem melyik oldalán állsz. Elnyomó vagy, vagy elnyomott? Szabad, netán szolga? Mégis, a kérdés inkább az: egyáltalán észrevennéd-e, ha valódi utópiában vagy disztópiában élnél? Fogadjunk, hogy nem! A távoli jövőben megszűnik a társadalmi kötöttségek világa, és az emberek életét a Fractale-rendszeren keresztül virtuális lények szolgálják ki. Családok szóródnak szét a világban, mindenki saját kis egyéni virtuális valóságából kommunikál a másikkal, leredukálva minden közvetlen kapcsolatot szeretteivel és barátaival. A fiatal Clain azonban egy kicsit más. Nem igazán kedveli a virtuális dolgokat, inkább a 20. század régiségei, kézzelfogható technikai kütyüi érdeklik. Amikor nyugodt, már-már unalmas életébe berobban a Fractale-rendszert irányító papnők egyike - Phryne -, és nála hagy egy különleges droppel-t - a mindig vidám Nessát -, Clain olyan dolgokba keveredik, amihez nem igazán fűlik a foga. Mert egy tökéletes világban kit érdekel, ha akadnak problémák a háttérben? Ki adná fel addigi nyugodt életét pár a rendszer ellen lázadó gerilláért? És ki akarná tudni, hogy amiben addig teljes szívéből hitt, egyáltalán nem az, aminek látszik?