Uram, Uram, miért hagytál el engem? (2005)

A japán Shinji Aoyama 2015-ben játszódó fantasztikus jövőfilmje, a keresztre feszített Krisztus utolsó szavait idéző Eli, Eli, Lema Sabachtani? (Uram, Uram, miért hagytál el engem?) a kivédhetetlenül terjedő egzisztenciális világcsapásról, a Lemming-szindrómáról beszél. Az öngyilkosság vírusa úgy pusztít a kies japáni vidéken, mint a középkorban a pestis, leginkább a fiatalok köréből szedve áldozatait, a kórt kizárólag a vad, nyers, kíméletlenül hangos, rögtönzésként előadott experimentális zene, a mindenen túli posztrock terápia képes gyógyítani, amitől a megfertőzöttek esetleg felépülnek, a nem eléggé edzett fülű nézők azonban kihalnak. Aoyama rendhagyó, kivételes adottsága, sötét költőisége, a katasztrófák iránti látnoki fogékonysága, alternatív tehetsége már korábban megmutatkozott, Euréka című filmjének visszhangja 2000-ben felverte a békés cannes-i partokat, ahol most a lemmingek megjelentek.