A Guernica-fa (1975)

Villa Ramiro ura, a gróf nehéz napokat él meg - forradalom bontogatja a szárnyait, amelyet fasiszta unokaöccsei le kívánnak törni, fia, Goya viszont örök lázadóként tesz az egészre és apját roppant hatásos módon vérig sértve, örökségéről is lemondva odébb áll. Goya később mégis a felkelőkhöz csatlakozik, elsősorban a szép Vandale hatására, akivel Guernicában, percekkel a kereskedőváros lebombázása előtt találkozik. Elszakadnak egymástól, de más-más eszközökkel mindketten a felkelők által sikeresen elfoglalt Villa Ramirót védik a várost ostromló fasiszta erőktől. A palettát egy semlegességre törekvő, de a gyermekeket inspiráló tanár és a feltehetően inkább a lázadókhoz húzó törpék színesítik. A legtöbben Guernica legöregebb fájából, a szabadság jelképéből merítenek erőt az elnyomókkal szemben. (Fernando Arrabal, a szürrealizmus mestere, Jodorowsky régi cimborája hatásos művet alkotott a spanyol polgárháborúról, A baszkföldi Guernica 1937-es bombázása nagyon is valós elem, bár Franco tábornok idejében erről még beszélni sem volt szabad. Az erősen fasizmus- és vallásellenes, ám fantasztikusFernando Arrabal képi világú filmet időnként a korabeli eseményekről készült felvételek szakítják meg.)