Hana-Saku Iroha (2011)

Ohana Matsumae 16 éves lány. Édesanyjával, Satsukival él együtt Tokióban. Satsuki nem mondható éppen mintaanyának, ugyanis lányát inkább úgy kezeli, mint valami bejárónőt. A lány mos, főz és takarít rá, míg ő az írással vagy éppen a pasijával van elfoglalva. Ohana legjobb barátja egy fiú, akivel egy iskolába járnak. Ő Kouichi, akit a lány csak Kou-channak becéz. Akarva-akaratlanul is próbálja óvatosan 'jó útra' terelni Ohanát, aki azonban nem igazán tudja, mit is kezdjen magával a jövőben. Egyelőre csak egy átlagos felnőtt képét látja maga előtt, vagyis hogy talál magának valami rendes állást és 26 éves korában megházasodik. Sehol egy kis izgalom vagy dráma. Azonban még csak nem is sejti, hogy hamarosan hatalmas fordulatot vesz az élete. Az anyja barátja eladósodik, s mivel a díjbeszedők tudják Satsuki címét is, ezért hamarosan a nyakukban lesznek. Elhatározzák, hogy megszöknek Tokióból. Ohana úgy érzi, talán javára fordíthatja ezt a kis szökést és rendbe teheti az életét. Azonban egy kis hiba csúszik a számításába, ugyanis őt nem viszik magukkal... inkább a nagymama gondjaira bízzák, akivel még sohasem találkozott eddig, ami nem is csoda, hiszem Satsuki és az édesanyja egyáltalán nincs jó kapcsolatban. Olyannyira, hogy Satsukira úgy tekintenek, mint egy kitagadott gyerekre.  Ohana egyik szeme sír, másik nevet. Kezd megbarátkozni a helyzettel, hogy a nagyi termálfürdős szállójában fog ezentúl élni vidéken. Azonban Kou-channal is közölni kell a nagy híreket, aki vegyes érzelmekkel fogadja a dolgot és kétségbeesésében szerelmet vall Ohanának, amit a lány elég meglepetten fogad. Ámde neki - ha nehéz szívvel is - de mennie kell. Másnap már meg is érkezik a nagyihoz. Mikor odaér és meglátja a hatalmas szállót, egyből tovaszáll minden eddigi borús gondolata. Azonban ez nem sokáig marad így... Kiderül, hogy a nagyi nem úgy gondol rá, mint az unokájára. Sokkal inkább úgy, mint egy újabb alkalmazottra.